Mivel ad többet a craniosacralis terápia gerincferdülés esetén?
A gerincferdülés meghatározása: „a gerinc oldalirányú görbülete”. A gerincferdülés a fizikai panaszok nagyon széleskörű eseteiért lehet felelős, kezdve az enyhe fejfájástól az elviselhetetlen fájdalmakon keresztül a fizikai aktivitás korlátozottságáig.
Miközben több kezelési lehetőség áll az orvostudomány rendelkezésére, amikkel javítani lehet a gerinc helytelen görbületén, ideértve az összecsatolást és sebészeti eljárást, azoknál, akiknél ezeket az eljárásokat elvégzik gyakran előfordul, hogy fájdalmakat éreznek az eljárások után is, mivel a csontok helyreállítása csak egy része a gerincferdeség megszüntetésének.
Egy másik kritikus dolog ezzel kapcsolatban a csontok mozgásképességének fenntartása. A gerincferdeség típusától függően, ez a tüneti javulás kiemelkedő területe lehet. A fiziko terápia, jóga, és pilates hatékony módszerek, amik növelik a gerinc mozgásképességét, így javítják a gerincműködést és a csökkentik a fájdalmakat .
De – mi van a gerinc belsejében is szükséges mozgásképességgel? Amint tudjuk, a gerinc egyik funkciója hogy körbevegye és védje a gerincvelőt. A gerincoszlop és a gerincvelő között egy erős védő membrán van, amit úgy hívnak, hogy dura. Ez a membrán beborítja a gerincvelőt, és magába foglalja azt a folyadékot, ami táplálja is azt egyben. Csak három hely van, ahol a dura a gerinc csontjaihoz kapcsolódik, a többi részen – ahogy egy személy behajlítja vagy kinyújtja a gerincét – a durának a gerincoszlopon belül csúszni és siklani kell tudni. Különben a gerincoszlop nem lenne képes a különféle irányokba hajolni. Példaként, képzeljünk el két hajlékony szívószálat, amik teljesen illeszkednek egyik a másik belsejében. Ha meg akarjuk hajlítani a szívószálakat, a belül lévő szívószálnak kicsit csúsznia kell a külső szívószál mentén, ahhoz, hogy sikeresen be lehessen hajlítani. Ha a két szívószál össze lenne ragasztva, nem lehetne őket behajlítani, összetöredeznének, összeroncsolódnának.
Lényegében ugyanez történik a durával is a gerincen belül. Ha a dura a gerinccsigolyák belső felületéhez lenne tapadva, a gerinc előrehajlási, nyúlási, oldalra hajlási és csavarodási lehetőségei jelentősen lecsökkennének. A dura húzást gyakorolna a gerinc csigolyák belsejére, lekorlátozva a mozgást. Továbbá, a dura szintén húzná a gerincvelőből kilépő idegeket, ami fájdalmakat okozna az egyénnek.
Egy gerincferdüléses gerinc esetében, könnyen alakulnak ki dura összetapadások, vagy olyan helyek, ahol a dura a gerinc csontjaihoz, a gerincvelőhöz vagy mindkettőhöz hozzátapad, Még ha a csigolyák helyzetét helyreállítják is sebészi eljárással vagy pótlással, a dura tapadások megmaradhatnak, fájdalmat okozva így megakadályozva a optimális gerinc mozgást.
Ebben tud segíteni a craniosacralis terápia. Több craniosacralis technika célozza meg a gerinc belsejében elhelyezkedő dura szabad mozgását gátló blokkok felszabadítását, így lehetővé téve az egyén mozgásképességének javulását és fájdalmának csökkenését. Pár csontot használva, amihez a dura kapcsolódik a terapeuta nagyon finom, kíméletes, 5 g-os erővel nyújthatja a dura azon részeit, amik megrövidültek, összetapadtak, így levéve a feszültséget az idegekről, lehetővé téve a gerincvelő körül a folyadék áramlás javulását. A dura kismértékű szabadmozgás javulása nagymértékben javíthatja a gerinc mozgékonyságát. A craniosacralis kezelést kíméletes fizikai gyakorlatokkal vagy do-in (japán ősi önmasszázs gyakorlatsor) gyakorlatokkal kiegészítve, segíthet a páciensnek megtartani a craniosacralis terápiával elért eredményeket.
Várom szeretettel jelentkezésüket a 06 30 378 4395 mobil számon!
Nagy Judit, természetgyógyász, cranio-sacralis kezelő