A fülzúgás előfordulása és okai
A fülzúgás nem betegség, hanem a testi egyensúly megbomlásának egy tünete
A fülzúgás többféle okra vezethető vissza, amelynek alapvetően két formája különíthető el: objektív és szubjektív fülzúgás.
Az objektív fülzúgás az, amit nemcsak a beteg hall, hanem az orvos is. Ekkor a háttérben érszűkület, érgomolyag, szájpad illetve dobüregi izmok görcsös összehúzódása, vagy rágóízület eltérések, állkapocs rendellenes elhelyezkedések lehetnek.
A szubjektív fülzúgást csak a beteg hallja. Ennek a panasznak is rengeteg oka lehet, amik egészen banálisak is lehetnek, pl. fülzsírdugó, fülkürthurut, fülgyulladás. Állhat a háttérben halláscsökkenést okozó csontosodási zavar, de kialakulhat zajártalom után is és a fej megfázásának következtében is.
Fülzúgás (tinnitus) jelentkezhet csak egyik fülben, vagy mindkettőben. Lehet állandó, vagy visszatérő jelenség. Változatos a leírt fülzúgások (tinnitus) jelensége, valaki magas hangot, valaki mélyebb susogó hangot hall, sípolót vagy lüktető, pulzálóan ritmusos hangot hall. A fülzúgás oka lehet komolyabb betegség, vagy jelentéktelen füljárati elzáródás. Ami közös minden fülzúgásban érintett személynél, hogy pszichésen kimerítő és idegesítőnek találja a legtöbb ember.
Az okok nagyon szerte ágazóak. Jelentkezhet koponyasérülések után, idegrendszer betegségeinél, anyagcsere betegségeknél, keringési betegségeknél és bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is.
Mozgásszervi problémák, nyakcsigolya torlódások, eltolódások, a nyak- és vállizmok feszessége is állhat a háttérben. Stressz, neurózis velejárója is lehet, amennyiben a stresszes állapot már jelentkezik az izmok feszülésében.
Fülzúgás oka izomeredetű, éreredetű, vagy idegi alapú is lehet. Fülzúgás oka lehet izomeredetű: pl a lágyszájpadban található izmok rendszeres hirtelen rángása. Okozhatja a fülközépizmok rángása, amit a betegek rendszerint zümmögésnek, lepkeszárnyverdesésnek írnak le.
A fülsípolás, fülcsengés panaszok hátterében a központi idegrendszer sérülése is állhat. Ilyen fülsistergést okozhatnak agyi keringészavarok, agysérülések, de a migrén és epilepszia tünete is lehet.
Az ostorcsapásnak nevezett sérülés, amikor hátulról éri a fejet fizikai hatás és a fej hátracsapódik, gyakran jár fülzúgással és szédüléssel, mert ekkor a fej hátracsapódik és a nyak ill. a váll izmaiból abnormális idegimpulzusok jelentkeznek, de ilyenkor létrejöhet az agytörzs sérülése is. A nyak sérülésekor a fület ellátó erek is károsodhatnak.
Agyhártya gyulladás(meningitis) után is kialakulhat fülcsengés, fülsistergés. A sclerozis multiplex esetében a fülzúgás az első tünet lehet.
Az anyagcsere betegségek közül fülcsengésnél és fülzúgásnál gondolnunk kell, pl. cukorbetegségre, a pajzsmirigy betegségre (hypothyreosis és hyperthyreosis), a vér koleszterin és zsír szintjének megváltozására, a hyperlipidemiára. Ez utóbbi, pl. pulzáló (fluktuáló) fülzúgást hozhat létre.
Ugyancsak fülzúgást, fülcsengést eredményezhet a cink és egyes vitaminok hiánya. Az éhség, a vérszegénység és az alacsony vérnyomás azért okozhat fülzúgást és szédülést, mert az agyunk átmenetileg nem jut elegendő oxigénhez és cukorhoz.
A szervezet elsavasodása is oka lehet a fülzúgásnak. A szervezet folyadék tereinek savanyú irányú terhelése toxikus hatással lehet a belsőfül hangérzékelő sejtjeire, a szőrsejtekre és ezek károsodását, érzékenységfokozódását hozhatják létre.
A hallóidegek és a központi idegrendszer sejtjei is érzékenyen reagálnak a környezetük elsavasodására, ami elviselhetetlen fülzúgást, szédülést és fülcsengést eredményezhet.
A keringési zavarok közül a magas vérnyomás, alacsony vérnyomás, érelmeszesedés, szívritmuszavarok, mikrocirkulációs zavarok okozhatnak fülcsengést, fülsípolást vagy fülzúgást.
Ér eredetű fülzúgásnál a hanghatás párhuzamosan észlelt a szívdobbanásokkal. Okozhatja valamelyik nagyobb ér kitágulása, ahol a tágulatban keletkező örvényeket hallja a beteg, okozhatja a gyulladt középfül nyálkahártyájában kitáguló erek fokozott véráramlása is.,
A vér és nyirok keringési zavarok közül a vérszegénység és anémia járhat fülzúgással, szédüléssel, fülcsengéssel.
Egyes gyógyszerek mellékhatásaiként is jelentkezhet a fülzúgás, a fülcsengés és a szédülés, amely gyógyszerek sokszor az adott betegség kezeléséhez nélkülözhetetlenek.
Ilyen lehetséges, akár fülcsengést és fülzúgást is okozó gyógyszerek: az Acetilszalicilsav és származékai (Aspirin protect!!!), Aminoglycoside antibiotikumok, Gentamycin, Kanamycin, Neomycin, Streptomycin, Tobramycin, Amikacin,
a Nonszteroid-gyulladás csökkentők az Indomethacin (Indometacin kúp, tabl), Ketoprofen, Naproxen, Phenylbutazone, Triciklikus antidepresszánsok, mitriptyline (Teperin), Imipramine (Melipramin), Maprotiline (Ludiomil), Trazodone (Trittico AC), Trimipramine (Sapilent),
Kemoterápiás- daganatellenes szerek, Vinblastin, Cisplatin, Carboplatin, Asparaginas.
A fertőző megbetegedések és a magas lázas állapot is fülzúgást, fülbúgást, fülsistergést eredményezhet.
A mozgásszervi elváltozások közül különösen a nyaki gerincoszlop, a nyak- vállizmok területén az izmok tónusa hozhat létre fülzúgást és fülsípolást.
A fogászati problémák és az állkapocsizület elváltozásai is kiváltó oka lehet a fülzúgásoknak.
A szédülős betegek 20-50%-ban találnak klinikailag igazolt depressziót és fülzúgást.
Megfigyelték, hogy depressziós betegek felének már hosszú ideje megvolt a betegsége, amikor a fülcsengés, fülsípolás és a szédülés megkezdődött.
A fülzúgássban szenvedő betegeknél gyakoriak a rejtett szorongásos kórképek, mint pánik, fóbia (elsősorban phonophobia).
Az alvászavar kifejezett azoknál a betegeknél, akik depressziósak, és náluk a fülzúgás és fülcsengés az esti órákban kifejezettebb.. A stressz és a neurózis is hajlamosít a fülzúgásra, fülcsengésre és fül sistergésre.
Mivel a fülzúgás hátterében komoly problémák is állhatnak, ezért mindenképp javasolt ezek orvosi kizárása. Mindenképpen ki kell zárni a halló csontok összecsontosodásának vagy csontok sérülésének esetét, az értágulatot esetleges daganatot illetve a sürgős orvosi beavatkozást igénylő eseteke lehetőségét. Ezen eseteken kívül a craniosacralis kezelés elvégezhető.
A craniosacralis terápia, mint lehetséges segítség a fülzúgás megszüntetésében:
Amennyiben a szakorvos nem állapít meg orvosilag sűrgősen kezelendő problémát a fülzúgás megszüntetése érdekében hatékony lehet a manuálterápia egy kíméletes módja a craniosacralis terápia. A craniosacralis terápia előnye, hogy egyidőben kezeli a pácienst fizikai úton és érzelmileg is. Az egész testben lévő fizikai és érzelmi blokkokat oldja de elsődlegesen az agyi-gerincvelői egység egyensúlyba hozása, így a központi idegrendszer működésének helyre állítása a fő területe. Ezentúl foglalkozik a nyaki izmok és állkapocs ízület helyre állításával is. A kezelés során aktivizálódnak a véráramlási, nyirok folyadék áramlási folyamatok, amik segítik az erek, nyirok erek működését.
Amit a fülzúgás elkerülése érdekében tehetünk:
Kerüljük a kávé, tea, és más koffein tartalmú italok túlzott fogyasztását. Kerüljük a savasító ételeket. Fülzúgást okozó gyógyszerek helyett más készítményt szedjünk. Kerüljük a zavaró hangokat. HA már fülzúgása van, alkalmazzon “maszkoló technikákat” (pl. hallgasson lágy zenét. A fülzúgás megelőzése és kezelése szempontjából a bő folyadékbevitelnek elsődleges szerepe van.